Mit várhatunk a Leonidáktól 2000-ben?

A tavalyi zápor után - melyből a zárt felhőzet miatt rendesen kimaradtunk - sok esély van arra, hogy az elkövetkező néhány évben további sűrű anyagfelhőkkel találkozzon Földünk. Még az 1999-es találkozás előtt több módszerrel próbálták megjósolni a maximum idejét és nagyságát. Robert H. McNaught és David J. Asher 1999-ben a WGN 27.számában megjelent cikke 1999-re és 2000-re mérsékelt aktivitást, míg a további évekre ennél jóval nagyobbat, ún. "viharos fokozatú" aktivitást jósol. Ez a mérsékelt aktivitás 500-as ZHR-t (az ún. ZHR érték megadja az egy óra alatt, ideális körülmények esetén látható hullócsillagok számát) jelentett. A valóságban a maximum 3700-as ZHR értéket ért el.

    A 19. és 20. század legnagyobb Leonida viharai és éles kitörései akkor következtek be, amikor a Föld valamilyen frissen kilökődött, 1-2 keringést megélt porfelhővel találkozott. Ilyen porfelhővel találkozunk minden 33. évben, amikor az 55P/Tempel-Tuttle üstökös visszatér a Nap közelébe és anyagfelhők dobódnak le róla. Mindegyik porfelhő fokozatosan hosszabbodik, nyúlik pályája mentén, mígnem egy keskeny és sűrű porsáv marad belőle, amely néhány évszázad alatt beleolvad a háttéraktivitásba. (A porfelhő hígulása csak hosszában következik be, szélességben nem.)

    Az elmúlt 200 év viharainak és kitöréseinek számolt és megfigyelt maximum időpontjai között 10 perc vagy annál kevesebb eltérés van a felállított modellnek köszönhetően. Ha figyelembe veszik a modellezésben az észlelései helyet is, akkor ennél tökéletesebb közelítés is lehetséges. Az elmúlt 200 év adatai arra utalnak, hogy akár 5 perc pontossággal is előre jelezhető egy vihar. Az 1998-as Draconida kitörés maximumának idejét Reznikov ugyanennek a porfelhő modellnek a segítségével számította ki pontosan.

    Az 1999-2002-es előrejelzéseknél az elmúlt 200 év kitöréseinek ún. ZHR adatait vették figyelembe, míg a 2006-oshoz csak az 1969-es megfigyeléseket használták.

    A következőkben tekintsük át, hogy az előrejelzések szerint mikor találkozunk az egyes porfelhőkkel, illetve mekkora hullásra lehet számítani. Az időadatok világidőben (UT) vannak a táblázatban, a magyarországi órák ennél 1 órával többet mutatnak!

Dátum	Keringések száma	ZHR	Hold	Helyszín
1999 Nov 18, 02:08	3	500	10	Afrika, Európa
2000 Nov 18, 03:44	8	30?	22	Ny. Afrika, Ny. Európa, D. Amerika
2000 Nov 18, 07:51	4	20?	22	ÉNy Dél Amerika
2001 Nov 18, 10:01	7	1,500?	3	É. és Közép Amerika
2001 Nov 18, 17:31	9	15,000	3	Ausztrália, Kelet Ázsia
2001 Nov 18, 18:19	4	15,000	3	Ny. Ausztrália, Közép Ázsia
2002 Nov 19, 04:00	7	15,000	15	Ny. Európa, É. Kanada, Dél Amerika
2002 Nov 19, 10:36	4	25,000	15	Észak Amerika
2006 Nov 19, 04:45	2	100	28	Ny.Európa, Ny.Afrika

    Az első adatsor az 1999-es évre vonatkozik. Ennek időpontja szinte percre pontosan bejött, viszont a becsült ZHR jóval alatta maradt a megfigyeltnek. Az idei évben két különböző korú anyagfelhővel találkozunk. Az első találkozás felszálló ágát még megfigyelhetjük. A Hold utolsó negyedben lesz és 04:28 UT-kor delel, tehát ott lesz a Leo környékén. Az előrejelzett ZHR-ek nagysága nem túl bíztató, alig emelkednek a háttéraktivitás fölé.

    A ZHR becsléseknél használt korábbi kitörések közül az 1833-as és az 1966-os számolt és megfigyelt ZHR-ek között jelentős eltérés van. Az 1966-ra számolt ZHR nagysága 53,000. Az 1966-os megfigyelt és számolt ZHR közötti bizonytalanság ellenére ezen év értékei nagyobb súllyal szerepeltek a ZHR közelítés során, mint a kevésbe megbízható 1833-as megfigyelések. 2001-ben és 2002-ben e szerint a módszer szerint számolva óriási viharnak nézünk elébe. Sajnos a láthatóság nálunk nappalra esik. Ausztrália és Kelet-Ázsia lesznek azok a helyszínek, ahonnan ezek a nagy hullások megfigyelhetők lesznek, hasonlóan az 1998-as évhez.

    Az adott modellel kiszámolták az 1801-es visszatérést is. Erre 300-as körüli ZHR-t kaptak, amely kitörést Nyugat Európa felett lehetett megfigyelni. Az akkori híradásokban, leírásokban azonban nincsen nyoma ilyen meteorzápornak, de ez nem jelenti azt, hogy meg sem történt. Egy rövid ideig tartó, 300-as maximális ZHR-rel rendelkező kitörés nem biztos, hogy feltűnő lehetett azokban az években. 1999-ig bezárólag nem találtak több, legalább 19 keringést megélt porfelhőt, így nem valószínű, hogy váratlanul jelentkezzen egy előre nem jelzett magas aktivitás.

    2001-ben az előrejelzések között szerepel egy 1000 körüli ZHR nagyságú kitörés egy 10 keringést megélt porfelhőből, melynek anyaga eléggé szétterült már a pályáján. Ennek előrejelzett időpontja november 18, 18:01 UT. E kitörés időtartama 48 perc lesz. Ez a kitörés beékelődik két nagyobb kitörés közé, így várhatóan a legnagyobb és leghosszabb időtartamú kitörést lehet majd kedvező körülmények között megfigyelni Ausztráliából és Közép-Kelet Ázsiából.

    Más módszerek más eredményt adnak a ZHR mértékére. McNaught és Asher 2 perces hibával jósolta meg az 1999-es maximum idejét, tehát ez a módszer eléggé megbízható. Viszont a ZHR nagyságát alábecsülték.

Szerző	1999	2000	2001	2002	2006
McNaught & Asher	500+1500-300	30...20	15000	25000	100
Joe Rao (Meteorobs)	2000...60000
Isolines módszer (Ferrin)	3500+-1000	5000...20000	400	100	20
Megfigyelt (WGN)	3700+-100

    A ZHR becslésben az Isolines módszer viszont majdnem a megfigyelt értéket jelezte előre. Melyik módszer az eredményesebb? Ezt az idei év eldönthetné, ha a Hold nem zavarna. Robert McNaught 2000. február 12-i levelében azt írja, hogy továbbra is tartják magukat azokhoz a becsült értékekhez az elkövetkezendő évekre, amelyeket a ZHR nagyságára kiszámoltak, függetlenül attól, hogy mi lett az 1999-es megfigyelések eredménye.

    A legtöbb szerző úgy véli, hogy nem lesz a továbbiakban olyan tűzgömb zápor, mint amit 1998-ban láthattunk a rendes maximum előtt. Az Isolines módszer viszont felveti, hogy 2000-ben találkozhatunk olyan nagyobb részecskéket tartalmazó anyagfelhővel, mely sok és fényes tűzgömböt fog produkálni. Bármelyik elmélet következik is be, az észlelők mindenképpen jól járnak, hisz az egyik módszer a periódus végén jósol nagyobb aktivitást, míg a másik inkább az elején.

Gyarmati László   

Hol kellene a meteorokat látnunk az égen?