Előrejelzések
-------------------------------------

A 2001-es előrejelzések
A 2000-es előrejelzések
Az 1998-99-es előrejelzések
Hol kellene a meteorokat látnunk az égen?

Leonidák 2002 - előzetes

A világ szak- és amatőrcsillagászai nagyon várják az idei Leonida visszatérést. A különböző előrejelzések megegyeznek abban, hogy igen nagy a valószínűsége egy óriási meteorviharnak 2002. november 19-én hajnalban, ill. délelőtt. Két nagy csúcsot jeleznek előre. Az elsőt, mely legjobban Spanyolországból lesz látható, még éppen hazánkból is megfigyelhetjük. A második már csak az észak-amerikai kontinensről figyelhető meg. Földünk először az 55P/Tempel-Tuttle-üstökös 1767-ben kilökődött törmelékfelhőjével fog találkozni kb. 04:00 UT-kor. A második találkozás kb. 10:30 UT körül fog bekövetkezni az 1866-os anyagfelhővel. A táblázat mutatja az egyes előrejelzések pontos adatait (időpontot, ZHR-t, időtartamot).

Kilökődés ideje
Legjobb láthatóság
Asher/ McNaught (1999)
Lyytinen
(1999, 2002)
Jenniskens
(2001, 2002)
Vaubaillon
(2002)
1767
Ny.-Európa
03:53 UT
ZHR: 3000
tartam: 1,5 ó
04:03 UT
ZHR: 3500
tartam: 1,76 ó
03:48 UT
ZHR: 5900
tartam: 0,64 ó
04:04 UT
ZHR: 3600
1799
Ny.-Európa
Amerika
-
-
04:50 UT
ZHR: 51
tartam: 4,1 ó
-
1833
Amerika
-
06:36 UT
ZHR: 160
05:59 UT
ZHR: 28
tartam: 4,8 ó
-
1866
Amerika
10:29 UT
ZHR: 10.000
tartam: 1,2 ó
10:40 UT
ZHR: 2600
tartam: 2,03 ó
10:23 UT
ZHR: 5400
tartam: 0,6 ó
10:47 UT
ZHR: 3200

 

Aktivitás

A szülő üstökös legutóbb 1998-ban járt napközelben. Az elmúlt években több sűrű törmelék-felhővel találkozott Földünk, melyek kisebb-nagyobb aktivitást mutattak. Európából igazi meteorvihart csak 1998-ban, ill. 1999-ben láthattunk (utóbbiról a rossz időjárás miatt lemaradtunk). 2000-ben nem volt különösebb aktivitás. 2001-ben a kitörés európai idő szerint nappal következett be, így csak Amerikából, Ázsiából valamint Ausztráliából lehetett nyomon követni a látványos meteortevékenységet. Az előrejelzések készítői szerint az idén különösen nagy aktivitás várható. Az elmúlt három év záporait viszonylag nagy pontossággal sikerült előre jelezni mind nagyságuk, mind időpontjuk tekintetében, így remélhetőleg az idén sem tévednek nagyot a szakértők.

A különböző előrejelzések gyakorlatilag szinte egy időben mutatják a várható maximumok idejét és a becsült ZHR-ek sem nagyon térnek el egymástólMindkét csúcs nagyobb lehet, mint a 2001-es, melyet Amerikából 1300-as ZHR érték körül észleltek. Ekkor szintén az 1767-es törmelékfelhő szolgáltatta a meteorokat. 2001-ben ez az anyagfelhő nem volt az előre jelzett pozícióban (40 percet késett) és alacsony volt az aktivitás is. Ez valószínűleg egy korábbi visszatérésnek volt köszönhető, de az előrejelzések készítői szerint ez nem befolyásolja a 2002-es adatokat.
A különböző előrejelzések gyakorlatilag szinte egy időben mutatják a várható maximumok idejét és a becsült ZHR-ek sem nagyon térnek el egymástól

Az idei előrejelzések pontosításához felhasználták a 2001-es megfigyelési eredményeket. A korábbi jóslatok szerint az aktivitás elérhette volna a 15.000-30.000 ZHR értéket, ami a legfrissebb előrejelzések szerint “csak” 3000-5000 körüli lesz (ideális megfigyelési viszonyok között). A 2002-es előrejelzések készítésénél a nem gravitációs erőket is figyelembe vették. Az előrejelzések abban is megegyeznek, hogy az 1767-es porfelhő gyengébb, mint az 1899-es, amely az 1965-ös és 1999-es záport okozta. Ennek eredménye az 1767-es törmelékfelhő 3500 körülire jelzett ZHR-e, valamint az 1866-os 2600-as becsült ZHR értéke. Az 1767-es anyagkiáramlás okozhat még egy kisebb csúcsot is kb. 8 perccel a nagy csúcs előtt. Egyes szakértők szerint 06:36 UT-kor várható egy kisebb, ZHR= 160 körüli csúcs is az 1899-ben kilökődött anyagból. Az első maximum időtartama a felemelkedéssel és a lefutással kb. 1,5 óra, a második csúcs 1-2 óra hosszat fog tartani.

A bal oldali ábrán a 2002-es, a jobb oldalin a 2006-os meteortevékenységet okozó
porfelhők láthatók a Föld haladásának mentén

Peter Jenniskens (SETI Institute, California) szerint november 17-én 19:30 UT-kor, David Asher (Armagh Observatory) szerint viszont 20:10 UT-kor a Föld tekintélyes távolságban elhalad az 1965-ben kilökődött törmelékfelhő mellett. A becsült aktivitás ZHR= 1 körül lehet, de kelet-ázsiai megfigyelők számíthatnak egy esetleges kisebb kitörésre is az éjszaka folyamán.
November 19-én majdnem telehold lesz. Emiatt a meteoroknak kb. csak a felét láthatjuk majd, de ez még mindig többszöröse egy Perseida-aktivitásnak. Az 1767-es törmelékfelhő meteorjai fényesebbek, mint a 6,5 óra múlva jelentkező 1866-os porfelhőé, így könnyebben lesznek láthatóak a fényes Hold ellenében is. A Hold szerencsére elég alacsonyan lesz a nyugati látóhatár közelében, így ez is növeli esélyeinket a minél több meteor megpillantására. Már csak az időjárásnak kellene megfelelően alakulnia ahhoz, hogy elbúcsúzhassunk a Leonidáktól.

A jövő

Az 55P/Tempel-Tuttle-üstökös újabb visszatérésére majdnem 30 évet kell még várnunk, azonban a Jupiter pályamódosító hatása miatt sajnos sem akkor, sem a következő visszatéréskor nem lesz esélyünk sem nekünk, sem a következő nemzedéknek ilyen látványos csillaghullást megfigyelni ettől a rajtól. Aki tehát teheti, az semmiképpen ne mulassza el november 19-e hajnalát. Nagy valószínűséggel felejthetetlen élményben lesz része. A maximum persze csúszhat, akár előbb akár később is jelentkezhet. Ezért célszerű a helyi idő szerinti 23 óra után megkezdeni az észlelést, vagy legalábbis sűrűn ránézni az égre, hogy ne mulasszuk el a maximumot.
2006-ban lesz egy kisebb, éles kitörés még, mely Európa nyugati részéről és Afrikából lesz jól megfigyelhető. Ez a porfelhő, melyen a Föld ekkor keresztülmegy, 1932-ben vált le az üstökösről. Sajnos ez a rész nem sűrű, így a ZHR az 1969-es szintnek megfelelő lesz, kb. 100 körüli. A maximum várható ideje november 19-én 04:45 UT lesz.

Hogyan észleljünk?

Ha bekövetkezik a jósolt ZHR érték, akkor majdnem másodpercenként számíthatunk 1-1 Leonida rajtagra. Mivel a Hold fénye levesz a határmagnitúdóból, így ennek csak a fele lenne látható, ha a radiáns a zenitben lenne. Mivel nem ott lesz, így 3-4 másodpercenként várhatunk 1-1 meteort. Természetesen ez csak elméleti érték. Legcélszerűbb 1 percenként feljegyezni a látott rajtagok számát akár papírra írni, akár magnóra mondani. Másik módszer, hogy az észlelés indulásakor rámondjuk az időt a magnóra, majd bizonyos időközönként megismételjük azt. Ekkora aktivitásnál még van idő minden egyes meteor fényességét rámondani a szalagra. Ha ez lassan megy, akkor elég a "top" szócskával jelezni a meteor feltűnését. Mindenkinek derült eget kívánok az utolsó Leonida-záporhoz!

Gyarmati László

Az összeállítás az alábbi honlapok alapján készült:

http://leonid.arc.nasa.gov
http://www.imo.net
http://www.arm.ac.uk/leonid
http://www.ursa.fi/ursa/jaostot/meteorit/leoeng02.html

A cikk a Meteor 2002. novemberi számában jelenik meg.

Hol kellene a meteorokat látnunk az égen?


| A JELENSÉG HÁTTERE | ELŐREJELZÉSEK | MEGFIGYELŐKNEK |
| LEONIDA GALÉRIA | ÉLŐ KÖZVETÍTÉS | LEVELEZŐLISTA | VENDÉGKÖNYV | LINKGYŰJTEMÉNY |

Összeállította: Kereszturi Ákos, Gyarmati László, Nagy Zoltán A., Tepliczky István, Balaton László
© Copyright Magyar Csillagászati Egyesület 1999-2002.
webmaster@mcse.hu
Anyagaink forrásmegjelöléssel, változtatás nélkül átvehetőek!