Mit várhatunk a Leonidáktól 2000-ben?
A tavalyi zápor után - melyből a zárt felhőzet miatt rendesen kimaradtunk - sok esély van arra, hogy az elkövetkező néhány évben további sűrű anyagfelhőkkel találkozzon Földünk. Még az 1999-es találkozás előtt több módszerrel próbálták megjósolni a maximum idejét és nagyságát. Robert H. McNaught és David J. Asher 1999-ben a WGN 27.számában megjelent cikke 1999-re és 2000-re mérsékelt aktivitást, míg a további évekre ennél jóval nagyobbat, ún. "viharos fokozatú" aktivitást jósol. Ez a mérsékelt aktivitás 500-as ZHR-t (az ún. ZHR érték megadja az egy óra alatt, ideális körülmények esetén látható hullócsillagok számát) jelentett. A valóságban a maximum 3700-as ZHR értéket ért el.
A 19. és 20. század legnagyobb Leonida viharai és éles kitörései akkor következtek be, amikor a Föld valamilyen frissen kilökődött, 1-2 keringést megélt porfelhővel találkozott. Ilyen porfelhővel találkozunk minden 33. évben, amikor az 55P/Tempel-Tuttle üstökös visszatér a Nap közelébe és anyagfelhők dobódnak le róla. Mindegyik porfelhő fokozatosan hosszabbodik, nyúlik pályája mentén, mígnem egy keskeny és sűrű porsáv marad belőle, amely néhány évszázad alatt beleolvad a háttéraktivitásba. (A porfelhő hígulása csak hosszában következik be, szélességben nem.)
Az elmúlt 200 év viharainak és kitöréseinek számolt és megfigyelt maximum időpontjai között 10 perc vagy annál kevesebb eltérés van a felállított modellnek köszönhetően. Ha figyelembe veszik a modellezésben az észlelései helyet is, akkor ennél tökéletesebb közelítés is lehetséges. Az elmúlt 200 év adatai arra utalnak, hogy akár 5 perc pontossággal is előre jelezhető egy vihar. Az 1998-as Draconida kitörés maximumának idejét Reznikov ugyanennek a porfelhő modellnek a segítségével számította ki pontosan.
Az 1999-2002-es előrejelzéseknél az elmúlt 200 év kitöréseinek ún. ZHR adatait
vették figyelembe, míg a 2006-oshoz csak az 1969-es megfigyeléseket használták.
A következőkben tekintsük át, hogy az előrejelzések szerint mikor találkozunk az egyes porfelhőkkel, illetve mekkora hullásra lehet számítani.
Az időadatok világidőben (UT) vannak a táblázatban, a magyarországi órák ennél 1 órával többet mutatnak!
Dátum | Keringések száma | ZHR | Hold | Helyszín |
1999 Nov 18, 02:08 | 3 | 500 | 10 | Afrika, Európa |
2000 Nov 18, 03:44 | 8 | 30? | 22 | Ny. Afrika, Ny. Európa, D. Amerika |
2000 Nov 18, 07:51 | 4 | 20? | 22 | ÉNy Dél Amerika |
2001 Nov 18, 10:01 | 7 | 1,500? | 3 | É. és Közép Amerika |
2001 Nov 18, 17:31 | 9 | 15,000 | 3 | Ausztrália, Kelet Ázsia |
2001 Nov 18, 18:19 | 4 | 15,000 | 3 | Ny. Ausztrália, Közép Ázsia |
2002 Nov 19, 04:00 | 7 | 15,000 | 15 | Ny. Európa, É. Kanada, Dél Amerika |
2002 Nov 19, 10:36 | 4 | 25,000 | 15 | Észak Amerika |
2006 Nov 19, 04:45 | 2 | 100 | 28 | Ny.Európa, Ny.Afrika |
Az első adatsor az 1999-es évre vonatkozik. Ennek időpontja szinte percre pontosan bejött, viszont a becsült ZHR jóval alatta maradt a megfigyeltnek. Az idei évben két különböző korú anyagfelhővel találkozunk. Az első találkozás felszálló ágát még megfigyelhetjük. A Hold utolsó negyedben lesz és 04:28 UT-kor delel, tehát ott lesz a Leo környékén. Az előrejelzett ZHR-ek nagysága nem túl bíztató, alig emelkednek a háttéraktivitás fölé.
A ZHR becsléseknél használt korábbi kitörések közül az 1833-as és az 1966-os számolt és megfigyelt ZHR-ek között jelentős eltérés van. Az 1966-ra számolt ZHR nagysága 53,000. Az 1966-os megfigyelt és számolt ZHR közötti bizonytalanság ellenére ezen év értékei nagyobb súllyal szerepeltek a ZHR közelítés során, mint a kevésbe megbízható 1833-as megfigyelések. 2001-ben és 2002-ben e szerint a módszer szerint számolva óriási viharnak nézünk elébe. Sajnos a láthatóság nálunk nappalra esik. Ausztrália és Kelet-Ázsia lesznek azok a helyszínek, ahonnan ezek a nagy hullások megfigyelhetők lesznek, hasonlóan az 1998-as évhez.
Az adott modellel kiszámolták az 1801-es visszatérést is. Erre 300-as körüli ZHR-t kaptak, amely kitörést Nyugat Európa felett lehetett megfigyelni. Az akkori híradásokban, leírásokban azonban nincsen nyoma ilyen meteorzápornak, de ez nem jelenti azt, hogy meg sem történt. Egy rövid ideig tartó, 300-as maximális ZHR-rel rendelkező kitörés nem biztos, hogy feltűnő lehetett azokban az években. 1999-ig bezárólag nem találtak több, legalább 19 keringést megélt porfelhőt, így nem valószínű, hogy váratlanul jelentkezzen egy előre nem jelzett magas aktivitás.
2001-ben az előrejelzések között szerepel egy 1000 körüli ZHR nagyságú kitörés egy 10 keringést megélt porfelhőből, melynek anyaga eléggé szétterült már a pályáján. Ennek előrejelzett időpontja november 18, 18:01 UT. E kitörés időtartama 48 perc lesz. Ez a kitörés beékelődik két nagyobb kitörés közé, így várhatóan a legnagyobb és leghosszabb időtartamú kitörést lehet majd kedvező körülmények között megfigyelni Ausztráliából és Közép-Kelet Ázsiából.
Más módszerek más eredményt adnak a ZHR mértékére. McNaught és Asher 2 perces hibával jósolta meg az 1999-es maximum idejét, tehát ez a módszer eléggé megbízható. Viszont a ZHR nagyságát alábecsülték.
Szerző | 1999 | 2000 | 2001 | 2002 | 2006 |
McNaught & Asher | 500+1500-300 | 30...20 | 15000 | 25000 | 100 |
Joe Rao (Meteorobs) | 2000...60000 | | | | |
Isolines módszer (Ferrin) | 3500+-1000 | 5000...20000 | 400 | 100 | 20 |
Megfigyelt (WGN) | 3700+-100 | | | | |
A ZHR becslésben az Isolines módszer viszont majdnem a megfigyelt értéket jelezte előre. Melyik módszer az eredményesebb? Ezt az idei év eldönthetné, ha a Hold nem zavarna. Robert McNaught 2000. február 12-i levelében azt írja, hogy továbbra is tartják magukat azokhoz a becsült értékekhez az elkövetkezendő évekre, amelyeket a ZHR nagyságára kiszámoltak, függetlenül attól, hogy mi lett az 1999-es megfigyelések eredménye.
A legtöbb szerző úgy véli, hogy nem lesz a továbbiakban olyan tűzgömb zápor, mint amit 1998-ban láthattunk a rendes maximum előtt. Az Isolines módszer viszont felveti, hogy 2000-ben találkozhatunk olyan nagyobb részecskéket tartalmazó anyagfelhővel, mely sok és fényes tűzgömböt fog produkálni. Bármelyik elmélet következik is be, az észlelők mindenképpen jól járnak, hisz az egyik módszer a periódus végén jósol nagyobb aktivitást, míg a másik inkább az elején.
Gyarmati László
Hol kellene a meteorokat látnunk az égen?